⚠ Becslések személyes tervezéshez. Adóbevallás, szerződés vagy nagy döntés előtt konzultálj könyvelővel, adótanácsadóval vagy pénzügyi szakértővel.

Osztalékadó Kalkulátor 2026 — Osztalék Adózás Számítás 9 Országra

Ingyenes osztalékadó kalkulátor — levont adó, nettó összeg és tényleges kulcs egy lépésben.

Az országod alapján automatikus — szerkeszthető.

Add meg a bruttó osztalékot a számításhoz

📚 Hivatalos források

Hogyan Működik

A részvényesek számára fontos tudni, hogy az osztalékból mennyi marad az adó után. Ez a kalkulátor egyetlen fix adókulcsot alkalmaz a bruttó osztalékra, és kiszámítja az adó összegét, a nettó osztalékot és a tényleges kulcsot. Az alapkulcsot automatikusan az országod szerint töltjük ki 2026-ra (Magyarország 15 % SZJA, Románia 16 % a 141/2025 sz. törvény szerint, Németország 25 %, Franciaország 31,4 % PFU, Egyesült Királyság 10,75 % alapkulcs az Autumn Budget 2025 után, Brazília 10 % a 15.270/2025 törvény szerint stb.), de szabadon szerkeszthető — hasznos, ha a te személyes helyzeted eltér a főbb kulcstól.

  1. Add meg a neked juttatott bruttó osztalékot (adólevonás előtti összeg).
  2. Az adókulcs az országodra jellemző fő osztalékadó-kulccsal van kitöltve — módosítsd, ha a saját helyzeted eltér.
  3. Az eredmények azonnal frissülnek: levont adó, nettó osztalék és tényleges kulcs.
Hogyan számítják az osztalékadót?

Az osztalékadó egy egyszerű forrásadó-mechanizmusra épül: amikor egy társaság nyereséget oszt fel a részvényesei között, a kifizető fél (vagy a bróker, jurisdikciótól függően) közvetlenül a forrásnál levonja a törvényi adót, és csak a nettó összeg kerül a befektető számlájára. Az adó kiszámítása a bruttó osztalék és az alkalmazandó kulcs szorzata; a fenti kalkulátor egy sorban formalizálja ezt a műveletet, visszaadja a levont adót, a nettó osztalékot és a tényleges kulcsot, és lehetővé teszi az alapértelmezett kulcs felülírását, ha a személyes helyzeted eltér a fő statutorikus kulcstól.

Magyarországon az 1995. évi CXVII. törvény (SZJA-tv.) 8. § szerint az osztalék 15%-os SZJA-val adózik. Ezen felül 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli a magánszemély osztalékjövedelmét a 2018. évi LII. törvény alapján, de csak a minimálbér 24-szeres bruttó éves összegéig (felső plafon, 2026-ban a 322.800 HUF × 24 = 7,75 millió HUF körüli felső korlát). A szocho-plafon felett további szocho-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Az adóztatás forrásnál történik: a kifizető (a társaság vagy a forgalmazó) levonja és bevallja a NAV felé. Magyar tőzsdén jegyzett részvények és tartós befektetési számla (TBSZ) esetén speciális szabályok vonatkoznak — TBSZ-ben tartott eszközök 5 év után nettó nullára adóznak.

Minden jurisdikció saját főkulcsot állapít meg — gyakran rétegzett struktúrával. Romániában a kulcs az OUG 16/2022 nyomán 5%-ról 8%-ra emelkedett, majd a 296/2023. sz. törvénnyel 10%-ra, és 2026. január 1-jétől a 141/2025. sz. törvény szerint 16%-ra ugrik. Németország 25% Kapitalertragsteuer-t vet ki, plusz 5,5% Solidaritätszuschlag-ot, plusz választható egyházi adót (8%–9% az adóból) — ami egyházi adó nélkül 26,375%-os tényleges kulcsot ad. Az Egyesült Királyság 500 £ osztalékmentességet (dividend allowance) biztosít 2024/25-től, majd 8,75%, 33,75% és 39,35% sávokban adóztat a HMRC útmutatása szerint. Spanyolország a megtakarítási jövedelem progresszív kulcsait alkalmazza (19%, 21%, 23%, 27%, 28%) a Ley 35/2006 25. cikke szerint. Franciaország 31,4%-os PFU-t alkalmaz 2026. január 1-jétől (12,8% jövedelemadó + 18,6% szociális hozzájárulás, miután a CSG 1,4 ponttal nőtt a 2026-os LFSS-ben). Lengyelország 19% átalány-PIT-et tart vissza az Art. 30a szerint. Brazília a 15.270/2025. sz. törvénnyel újra bevezette az osztalékadót, és 2026 januárjától 10% IRRF-fel adóztatja a 50.000 R$/hónapot meghaladó osztalékokat.

Számos kedvezmény csökkenti vagy megszünteti a tényleges adót. A francia PEA (Plan d'Épargne en Actions) 5 év után mentesíti az osztalékot a jövedelemadó alól (csak a szociális hozzájárulások maradnak). A brit ISA-keret a számlán belüli osztalékot mentesíti, 20.000 £ éves befizetési plafonnal. A lengyel IKE/IKZE nyugdíj-számlák a típustól függően halasztják vagy elengedik az osztalékadót. Németország 1.000 € Sparer-Pauschbetrag-ot ad egyedülállóknak (2.000 € házaspároknak) a Kapitalertragsteuer alkalmazása előtt. Spanyolország korlátozott 5%-os részesedési mentességet kínál minimum 5%-os tulajdoni részesedés esetén. Külföldi részvényeseknél a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények (DTT) tipikusan 5%, 10% vagy 15%-ra csökkentik a forrásadót, és beszámítást biztosítanak a rezidens országban — az OECD-Modellegyezmény a kanonikus hivatkozás.

A főkulcson túl három gyakori félreértés merül fel. Először: a társasági szintű és a részvényesi szintű adóztatás közötti különbség. A társasági adó a fel nem osztott profit után fizetendő; az osztalékadó a felosztott részre vonatkozik, ezért ugyanaz az euró kétszer is adózhat. Néhány jurisdikció (Észtország, Lettország a közelmúltig) elhalasztja a teljes társasági adót a felosztásig, hogy enyhítse ezt a hatást; mások (Ausztrália imputációs hitelei) átadják a már megfizetett társasági adót hitelként a részvényeseknek. Másodszor: az exigibilitás időzítése. Az osztalékadó általában a kifizetés évében esedékes, nem a profit-realizáció évében — egy 2025-ös profit, amelyet 2026-os záró osztalékként fizetnek ki, a 2026-os kulccsal adózik. Harmadszor: az akkumuláló ETF-ekből származó újrabefektetett osztalékokat is adóztatják — Németország Vorabpauschale-ja, Olaszország imposta sostitutiva-ja és más rezsimek vélelmezett éves adóztatandó osztalékot számolnak el akkor is, ha pénz nem hagyja el az alapot.

A kalkulátor nem modellezi a többszintű felülírásokat — azt az egyszerű bruttó × kulcs műveletet hajtja végre, amely a rutin esetek többségét lefedi (egy magyar részvényes készpénz osztalékot kap, egy brit befektető ISA-n kívül, egy német befektető a Sparer-Pauschbetrag felett stb.). Szokatlan helyzetekhez — nem rezidens részvényesek, ellenőrzött külföldi társaságokból származó kifizetések, befektetési életbiztosításban tartott osztalékok, scrip dividends, vagy vegyes cash + részvény csomagok — érdemes a kalkulátor eredményét a lent felsorolt elsődleges forrással összevetni, vagy szakképzett adótanácsadót megkérdezni.

💡 Lásd még: ÁFA Kalkulátor · Bérkalkulátor · Óradíj Kalkulátor

💡 Gyakorlati példák

Példa — Magyarország 2026 (15 % SZJA, SZOCHO nélkül)

Bruttó osztalék: 2.000.000 HUF · Kulcs: 15 %

Adó: 300.000 · Nettó osztalék: 1.700.000 · Tényleges kulcs: 15 %

A helyi kiegészítő járulékok (német Soli, egyházi adó, magyar SZOCHO, román CASS stb.) nincsenek benne — a kalkulátor kizárólag a fő osztalékadó-kulcsot mutatja. A személyre szabott, teljes adóteher megállapításához könyvelőd a legmegbízhatóbb forrás.

Gyakori Kérdések

Az osztalékadó ugyanaz, mint a személyi jövedelemadó?

Nem. A legtöbb ország külön szabályok szerint adóztatja az osztalékot — általában egy forrásnál (a társaság vagy a bróker által) levont fix kulcsot alkalmaz, amely eltér a szokásos jövedelemadó-sávoktól.

Tartalmazza a kalkulátor a társadalombiztosítási járulékokat?

Nem. Magyarországon az osztalék után 13 % szociális hozzájárulás (SZOCHO) is fizetendő — az összevont (munkabér + tőke) éves jövedelemre 2026-ban a minimálbér 24-szereséig, azaz 7 747 200 HUF-ig. E plafon felett csak a 15 % SZJA marad. A kalkulátor csak a főkulcsot mutatja; kérj tanácsot könyvelőtől, ha a jövedelmed az értékhatárok közelében mozog.

Miért 15 % az alapérték Magyarországon?

Az osztalékra vonatkozó SZJA-kulcs Magyarországon 2026-ban is 15 % (a lineáris személyi jövedelemadó-kulccsal azonos). A 13 % SZOCHO-t külön kell figyelembe venni a 24× minimálbér (7 747 200 HUF) plafonig.

Használhatom külföldről érkező osztalékra?

Igen. Ha határon átnyúlóan kapsz osztalékot és a kifizető ország más kulcsot von le (a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény alapján gyakran csökkentve), egyszerűen írd be azt a kulcsot.

Mi a tényleges kulcs?

Ebben a fix kulcsos modellben megegyezik a beírt kulccsal. Akkor válik fontossá, amikor további összetevőket (pl. SZOCHO-t) kézzel hozzáadsz — az adó ÷ bruttó × 100 arány mindig azt mutatja, hogy az osztalékodnak mekkora része megy ténylegesen az államhoz.

Hogyan adózik az újrabefektetett osztalék (DRIP)?

Az újrabefektetett osztalék ugyanúgy adózik, mint a készpénzes — az adó a kifizetés évében esedékes, akkor is, ha készpénzt nem kaptál. Az új részvények bekerülési értéke a bruttó osztalék összegével nő, így értékesítéskor nem fizetsz kétszer adót.

Az ETF- és befektetési alap osztalékok ugyanúgy adóznak, mint a részvényosztalékok?

Általában igen — részvény ETF-ek és alapok kifizetéseit osztalékként kezelik a legtöbb országban. A felhalmozó alapok (belsőleg újrabefektetők) másképp adóznak: egyes országok (német Vorabpauschale, olasz imposta sostitutiva) évente adóztatják a vélelmezett osztalékot kifizetés nélkül is.

Be kell vallanom a külföldi osztalékot, ha már levonták a forrásadót?

Szinte mindig igen. A bruttó összeget a lakóhely szerinti országban vallod be, és a külföldi forrásadót beszámításként igényled a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján. A bevallás elmulasztása bírságot vonhat maga után akkor is, ha nem kell több adót fizetned.

Mi a helyzet a részvényben fizetett (bonus) osztalékkal?

A részvényosztalék általában nem adózik kifizetéskor — nem mozog készpénz. A bekerülési érték eloszlik a megnövekedett részvényszámon, és az adó az eladáskor kerül fizetésre. A szabályok országonként eltérnek: egyes jurisdikciókban a készpénzes alternatívával járó scrip osztalék adóköteles esemény.

Hogyan érinti a román 2026-os kulcs a 2025-ös profitból 2026-ban kifizetett osztalékot?

A 141/2025. sz. törvény a kulcsot a kifizetés dátumához köti, nem a nyereségszerzés évéhez. A 2025-ös időközi kifizetések 10 %-on maradnak, év végi korrekció nélkül. A 2025-ös profitból a 2026-ban, az éves beszámoló jóváhagyása után kifizetett osztalék 16 %-kal adózik.

Kapcsolódó Kalkulátorok